Tölgyes

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

*Alexander és Liloo találnak egy furcsa kis követ, Rosita és Salomé egy jobban csillogót, Chleo pedig egy különösen értékes tárgyat talált ott lent. A diákok ezek után visszamehetnek a kúriába.*

//Az álomrabló csillámköve: +1 minden halottakkal és túlvilággal kapcsolatos dobáshoz.
Az álomrabló holdköve: +2 minden halottakkal és túlvilággal dobáshoz, ezen felül minden ilyen dobást kétszer dobhatsz, és a jobb érték számít.
Az egyedi tárgy ki lesz dolgozva.//

Vendég

*Nem is törődik a lány az ugrással végül is túl élte vagy mi a fene. Barátnőjére pillant akit rég látott, mivel kicsit ki vonta magát a forgalomból úgy mondván nem harcra képes. Hallgatja Karent aki felpillant a tölgy fára, a Vándor lány csak vigyorog barátnőjére.* - Most mi az? Mit izélsz? Tök jó érzés volt zuhanni... Olyan érzést sosem kapsz és ha azt nézzük nem törtem ki a nyakam ergo, nem is kell azzal törődni.*Vigyorog a barna hajú nekromanta barátnőjére, majd pislog rá.* - Amúgy meg, nem leugrottam meginogtam és nem tudtam megfogni a fa ágat.*Mondja határozottan az igazságot, majd körbe forog Karennek, hogy lássa nincsen semmi baja. A kezében ott a pán síp, majd bele fúj kettőt a kérdésére válaszolva.* - Igen, én még apától kaptam karácsonyra, de mostanában elkezdtem rajta gyakorolgatni mert béna vagyok hozzá..*Vallja be miután elvette a hangszert a szájától.* - Pippa? egy daimón miért szökne el a gazdájától?*Kicsit kifakad erre, majd késő reagálás után szintén válaszol az első kérdésére Karennek.* - Csak futottam, igazság szerint ilyenkor jó itt lenni a tölgyesben.*Vallja be őszintén, majd lesüti a fejét a föld felé, a "rég láttalak címre.." - Igen én is. Tudod mit keressük meg a kutyát mit szólsz hozzá?*Hozza fel az ötletet így legalább társasága is van szaktársa személyében és nem kell neki sem keresnie egyedül az állatot.* - Mi újság veled mostanság?*Érdeklődik rég nem látott lány iránt.*

Vendég

*A lány hirtelen ugrásának zajától még majdnem megijed, de végül csak homlok ráncolva fordul hátra. Mivel elég sötét van, még pálca fényével sem ismeri fel a lányt, csak miután jobban megnézi magának.* - Brenda! Te meg mi a jó eget csinálsz itt? *Néz rá döbbenten, majd közelebb lép hozzá.* - Nem mondod komolyan, hogy onnan ugrottál le.. *Hüledezik, miközben felpillant az egész magas fára.* - Jó, hogy nem töröd ki a nyakad. *Jegyzi meg, de aztán csak közelebb megy és hirtelen felindultságból megöleli a lányt. Nem nagyon, nem is szorosan, csak épp hogy.* - Olyan rég beszéltünk már... *Jegyzi meg, és arrébb húzódik. Igen, mostanság inkább a lány tesójához van "szerencséje".* - Egyébként nincs semmi gond, csak láttam egy kutyát erre jönni, és azt hittem, hogy Pippa. *Ugye a szóban forgó állat az Russel daimonja.* - Viszont nem tudom hova lett... Nah, mindegy is. Te zenéltél az előbb?

Vendég

*Szemeit becsukja érzi a kis szellőt ahogy fúj, és közben játszik a hangszeren. Lábait lógatja mintha széken ülne nem is törődve azzal, hogy leesne. Majd amikor abba hagyta a zenélést, kinyitja a szemét és bámulja messzeségbe ahol a csillagok vannak..*- Innen fentről még szebb..*Bámul a messzeségbe, de meginog és pottyan lefele... Nem kiált meg semmi, inkább csak nézi hova fog pottyanni.* ~Hee...~*guggolva érkezik a földre, halk puffanással még Karen sem hallhatta csak, hogy mögötte van valaki. Lába nem fáj Brendának, végül is ez csak kisebb fajta ugrás volt ha a következő magasabb ágra mászott volna na az zuhanás lett volna. Fel áll vagy is kiegyenesedik, majd lassan megérinti barátnője vállát.* - Őőő.. Szia, mondd minden rendben van?*Kérdezi, a lány mert kicsit merevnek érzi mint aki mérges lenne... nem akarja, megijeszteni barátnőjét. A földre lehajol felveszi a sípját, nem lett semmi baja majd visszapillant a lányra.*

Vendég

*Magas lány botorkál a fák között... hót sötét van, az orráig is alig lát el.* ~Teljesen elment az eszem... Nem igaz, hogy ilyenkor járok én is erre! Ahelyett, hogy ülnék a seggemen!~ *Mérgelődik magában, és a következő pillanatban, majdnem hasra esik egy kiálló gyökérben. Elfolytja magában a feltörekvő káromkodást majd tovább megy. És, hogy mit keres itt ilyenkor? Csak egy kis esti sétát tartott a birtokon, mikor egy nagy, sötét kutyát látott ide beszaladni, ami erősen hasonlított Pippára, a dán dogra. Na most... az iskola területén nincsenek kóbor kutyák, vagyis vagy valakivel van, vagy elszökött valakitől. Ha pedig daimon, és azé a gazdié, akire ő gondol, akkor még jobb. Szóval emiatt van most itt, is töri ki mindjárt a nyakát.* - Hahó! Kutyus... vagy egyáltalán van itt rajtam kívül valaki? *Kérdez bele a sötétségbe, majd csak előveszi pálcáját, és fényt varázsol. Ekkor lesz figyelmes valamiféle zene szerű hangra. Összevont szemöldökkel megy a kellemes dallam irányába, majd mikor úgy tűnik, hogy nagyon közel ért hozzá megáll és körülnéz. De még véletlenül sem pillantana felfele...*

Vendég

*Hát igen ez a mai nap csak is gyönyörű lehet. A nap süt a madarak repülnek el ráadásul fekete rigók. Biztos fagy lesz, de egyáltalán nem számít a vándor lánynak aki most éppen a tölgyesben sétálgat. Helyesbítek fut. Már egy ideje kint bóklászik a levegőn hiszen olyan gyönyörű az idő miért kellene bent lenni ha kint jobban lehet érvényesülni? Minden esetre, ezt kihasználva... Effyvel tegnap össze ismerkedett aki szimpatikus lánynak tűnik a továbbiakban meglátja, majd hogy lesznek a dolgai. Brenda most egy kicsit vissza vesz a futásból, szaporábban veszi a levegőt kicsit elfáradt.* - Vizet...*Mondja maga előtt, majd váll táskájához nyúl a nélkül sehova nem megy el, és kiveszi az üveg vizét és bele kortyol és közben barna szemeivel a fákat kémleli melyikre lehet felmászni. Végül az egyik tölgy fára esett a választás. Egy mozdulattal mászik fel látszik erejében van és fitt, de vajon meddig? Ahogy felmászik rá, nem is tudja mennyit mászott, de ha lenéz messze van a földtől. Az egyik ágra ráül, és elő vesz egy pán sípot és játszani kezd. A síp az egyik kedvenc hangszere, bár karácsonyra kapta apjától így még bénán játszik rajta. Még is az örömódát, kezdi el gyakorlásnak. Hol lenne jobb játszani mint a magas helyen? Egyébként, egy feszes farmer nadrág van rajta és egy rózsaszín felső és rajta a köpeny. Természetesen szokás szerint hőburok, így még duplán nem fázik. Haja omlik a vállára a szél néha-néha az arcába fújja, egyáltalán nem zavarja ez. Becsukja a szemét eggyé vállik a természettel és közben csak játszik a hangszeren.*

Tárgy: Re: Tölgyes Vas. Feb. 06, 2011 2:12 pm

// AMM 1. óra házija //

*Eryn, a természetkedvelő mentalista lány tudomást szerzett, hogy a tölgyesben valamiféle óriáspók telepedett meg, ártatlan állatokat gyilkolva. A lány személyiségéből fakadóan igyekszik megakadályozni, hogy a nyolclábú szörnyeteg étlapjára egy ember is kerüljön, így maga indul elintézni a probléma gyökerét a barlangban. Az aránylag rövid, vörös hajú leányzó átlag gönceiben, pálca nélkül, csak fókusszal indul neki a dolognak, elég magabiztos vállalkozás. Viszont ő bízik saját mentális erejében, így magabiztosan tart a barlang felé. A bejárathoz érve azért egy pillanatra megtorpan, és vesz egy nagy levegőt, kezét a medálhoz ér, majd kétszer körkörösen dörzsöli meg.* - Mentego. *A mentál-pajzs felvonása után pedig szép lassan lépked befelé. Majd hirtelen a pók, akár valami kilőtt veszedelem tör ki a barlangból, iszonyatos sivítás kíséretében. A lány pedig hála borzalmas önuralmának, szinte azonnal ráfog a fókuszmedáljára, keverő mozdulatokat tesz rajta, és kimondja az újabb igét.* - Confusis. *Természetesen közben azonnal lendül is oldalra, nem olyan botor, hogy a mérgező csáprágók útjában maradjon. Azonban ezzel csak egy pillanatra képes megzavarni az állatkát, pont annyi időre, hogy egy kicsit hátráljon, mivel mentál pókról van szó. Ezt pedig a lány is jól tudja, erre volt jó az első pillanatban felhúzott pajzs, ami most ki is védi a pók hipnotizálását. Viszont a rém eléggé erős, így a lánynak koncentrálnia kell, nagy levegőt véve félelmetesen ciánszínű szemeit a pókon tartva, igyekezve visszafordítani a varászlatot, és hipnózis alá vonva a pókot. A hipnózis azonban megszakad, és a lány egy pillanatra ledermed, a pók viszont azonnal támadásba lendül. Eryn felsikolt, ahogy a pók ráveti magát, elkiáltva a varázsigét.* - Immotegi! *Mire a pók megbénul ugyan, de az egyik csáprágója már megsebezte az eramiros lányt, aki zihálva, a sebet fogva mászik ki a rusnyaság alól. Kihasználva, hogy a lény még mozdulatlanságba van kényszerítve, tőrkardját előveszi, és a nyolclábú potrohájába szúr. Végül lihegve távozik, odakinn meggyógyítva magát, de azért elmegy a gyengélkedőre is, hogy megnézesse a sebet.*

Tárgy: Re: Tölgyes Szomb. Feb. 05, 2011 3:42 pm

Érdekes terület a sötét mágia, csak nehogy a könyved egyszer ellened forduljon... *Jegyzi meg Eiron, miután megtudta, hogy Effy mivel foglalatoskodik és mit tartalmaz könyve. Egyedül valóban egyszerűbb, de erre majd csak akkor fog a többség rájönni, amikor a halál csontos ujjait ráteszi barátaink vállára és édes szerelemben eggyéválik a számunkra kedves simerős az enyészettel, mi pedig magányosan maradunk.* Visszatérek veled a kúriába. *Felel végül az eramiros lány kérdésre és együtt mennek vissza a Nezabar épületébe.*

Tárgy: Re: Tölgyes Szomb. Feb. 05, 2011 3:33 pm

*A fiú elég közömbösnek tűnik, ezért ő is visszaveszi a leolvashatatlan arcot. Szereti az angolokat, kicsit nagyra tartják magukat, de szeretett ott élni. Ami pedig barátságot illeti, Effynek mindig volt a környezetében valaki, akivel elbeszélgetett. Az mondjuk itt is van, de mégsem érzi magát olyan közel hozzájuk. A természetéből adódóan nem könnyen barátkozik, de jelenleg nincs is rá akkora szüksége. Ha viszont mégis úgy alakul, hogy jóban lesz valakivel, ő nem fog hátrálni. Először nem érti, hogy Eiron mit is mond. Nincs hozzászokva az efféle beszédstílushoz. Neki mondják azt, hogy mit olvasol és ő megérti. Akkor jön rá, hogy a fiú mit kérdezett neki, mikor a könyvére pillant.*
-Démonokról olvasok. *Válaszol a fiú kérdésére, még mindig közömbösen. Ahogy lemegy a nap, leveszi a napszemüvegét és a kék szemével a fiút fürkészi. Feláll a padról, felteszi a vállára a táskáját és indulna a kúriába, de mégsem akar annyira bunkó lenni, hogy szó nélkül lelépjen.*
-Jössz te is? *Kérdezi a fiút, ha igennel válaszol akkor együtt visszatérnek a kúriába, ha pedig Eiron marad, akkor elköszön tőle és egyedül indul el.*

Tárgy: Re: Tölgyes Szomb. Feb. 05, 2011 3:12 pm

*Angolok... ugyanmár. Túlmisztifikált népség, ugyanolyan közönséges emberek, mint a világon bárki, nem úgy, mint Eiron, aki hiszi, hogy kivételes tehetésgű varázsló, amely mellé a tünde erények társulnak. Így végképp esélyes arra, hogy kimagasló varázstudományra tegyen szert. Nem, nem fog leülni, egyrészt mert láthatóan ezért vette félre Effy a táskáját és így már nagyon erőltetett lenne, másrészt nem is kívánkozik a nedves erdőtalajra.* Az én nevem Eiron. *Mutatkozik be ő i az eramiros lányhoz hasonlóan. Fentről néz le a lányra, hátratett kézzel. Arca hiodeg méltóságot sugároz, nem kifejezetten lehet róla leolvasni semmit. Helyzetük körülbelül reprezentatív példája a tündék és emberek viszonyának: a tünde lenéz az emberre, viszont Effy sem lehet kevésbé hatalmasabb valaki, így amennyire az angolokat túlmisztifikálja a közember, ugyanúgy a tündék is túl prominens megítélést kapnak, holott vannak szépséghibák az ő fajuknál is.* Milyen tudásban élesíted elmédet? *Érdeklődik a fiú továbbra is nagyon választékos stílusban és itt természetesen Effy könyvére gondol. Egyébként nem feltétlenül kell legyenek barátok a közvetlen környezetünkben, sőt a világ egyre jobban arról tesz tanúbizonyságot, hogy egyedül sokkal könnyebben és jobban meg tudjuk állni helyünket.*

Tárgy: Re: Tölgyes Szomb. Feb. 05, 2011 3:04 pm

*A könyvbe mélyedve alig hallja meg a diákot, aki felé közeledik. Csak akkor lesz rá figyelmes, amikor köszönti. Felnéz és a napfény a szemébe süt. Felveszi a napszemüvegét és észreveszi, hogy egy tünde áll előtte. Rámosolyog a fiúra, visszateszi szép gondosan a könyvjelzőt. Becsukja a könyvet és beteszi a táskájába, majd eveszi maga mellől, hogy Eiron le tudjon ülni, közben köszönti a fiút.*
-Szia. Effy. *Mindenkinek így mutatkozik be. Nem tanították, hogy mit mondjon ilyenkor. Ő sosem járt illemórákra, mint a tipikus angolok. Helyette inkább a barátaival töltötte el az időt. Itt Nezabarban nem tud mit csinálni, bejár órákra, de barátai nincsenek. Most először érdekli a tanulás. Nem gondolta volna, hogy ez lesz. Keresztbe tette a lábait és az ölébe tette a táskát. Felnézett az égre és nézte, ahogy meg le a nap. Sajnálkozva nézte, ugyanis végre kisütött, nem akarta, hogy vége legyen. Nem sokszor lát ilyet.

Tárgy: Re: Tölgyes Szomb. Feb. 05, 2011 2:46 pm

*Eiron otthon érzi magát. Tünde közösségük a művészet, a természetesség, a fény erejének szentélye és amikor kilátogat az erdőbe, mintha ismét otthon töltené a napjait. Nem mintha bánná, hogy eljött a Nezabarba, hisz hatalmas mágia van birtokában, amit meg kell zaboláznia, ráadásul kíváncsi más tájakra. Mindazonáltal tünde identitása nyomán még itt is vágyódik azután a csoda után, amit a Természet kínál (az más kérdés, hogy más csodák is ugyanúgy vágyakozással töltik el...). Ahogy gondolataiba mélyedve járja az erdőt, taposva az elhalt virágokat, a félig száraz, félig átázott gallyakat, hirtelen szembetalálja magát rgy diáktársával. Néhány méterre áll meg Effy előtt. Nem várt fordult a lány feltűnése, de egyáltalán nem mutatja jelét annak, hogy meglepődött, inkább érdeklődéssel fordul a lány iránt.* Üdvözletem! Most, hogy a tél elemelte kezét az erdőről, nyílván egyre másra fognak ifjú mágusok ellátogatni a fák közé. *Köszönti Effyt és érdekes gondolatokkal nyitja meg a kontaktust. Nem várhatunk mást egy tündétől, akik alapvetően mindig igen mély, filozofális stílusban szokták megszólaltatni elméjükből kiáradó eszmevilágukat.* Habár ki tduja. Lehet, hogy napok múltán újra rátelepszik a csendes, fagyos lepel a vidékre és visszaszunnyad álmába a környék... *Teszi hozzá, hisz nincs kizárva, hogy rövid időn belül, újra beáll a fagy.*

Tárgy: Re: Tölgyes Szomb. Feb. 05, 2011 2:25 pm

*Egy ilyen szép napon, amikor mindenki a napsütést élvezi, Effy sem hagyhatta ki, hogy egy kis sétát tegyen a természetben. Ahhoz képest, hogy tél van, ennyire süt a nap? Ezt sosem gondolta volna, mert ahonnan ő jött, ott még nyáron is alig érezni a napot. Végre felvehette a rövid farmernadrágját. Már azóta ott várt a bőröndben mióta idejött. A lány a kezével éppen egy könyvet karol át. Ez elég furcsa látvány lehet, hiszen Effy-t nem látni sokszor könyvvel a kezében. Ráadásul még könyvjelző volt benne, a felénél. Ez arról tanúskodik, hogy bele is olvasott, nem csak a látvány kedvéért cipeli azt a vastag könyvet. A könyv a démonokról szólt. Azok a lények eléggé felkeltették az érdeklődését, hogy el is kezdjen róluk olvasni. A haja fel van fogva egy copfba a feje tetejére, a szemén pedig nagy lencsés napszemüveg díszeleg. Leül egy olyan padra, amit nem takarnak el a tölgyesek. A fejére teszi a napszemüveget, elkezdi olvasni a könyvet, közben pedig a élvezi a napsütést.*

Tárgy: Re: Tölgyes Szomb. Feb. 05, 2011 2:07 pm

*A nap erejéről tanúskodik, hogy a vidék kezd feléledni és a tél martalékává vált környék kikerül a fagy igájából és úgy lesz új életté, új csodává. Nincs is alkalmasabb pillanat arra, hogy a kúria lakói elhagyják a tekintélyes épületet és sétára induljanak a szabad ég alatt. Aki ráadásul a fák népének gyermeke, akinek megadatott a halhatatlanság nagysága, az pedig evidens, hogy a szabadba vágyik. Még egy olyan titokzatos figura is, mint Eiron. A tündeifjú ugyanúgy fogékony az élet szépségeire, a természet csodáira, mint a halál misztikumára, így igen ellenmondásos valakivé vált az idők során. Minden esetre igen komoly életfelfogásról tanúskodik, ha valaki egyszerre vonzódik a világoshoz és sötéthez, a születéshez és a halálhoz, a jóhoz és a rosszhoz... ha egyáltalán léteznek olyan fogalmak, hogy jó, vagy rossz, hisz tulajdonképpen minden viszonyítás és értékrend kérdése. A belsirionos fiú egyedül érkezik meg a tölgyes fái közé. Figyeli, ahogy kibújnak az első rügyek a robosztus tölgyfák ágain. Valahogy most olyan jó minden...*

Tárgy: Re: Tölgyes Pént. Jan. 28, 2011 10:04 pm

*Végülis talál egy fényes követ, amit be is rejt a többi cucc mellé, majd irány rövid búcsú után a kúria. A kis virágvadászat különös eseményekbe torkollt, de hát úgy hallotta itt az iskolában ez egyáltalán nem ritka.*

//Köszönöm a mesét, szuper volt. ^^ És a tárgyacskát is. Smile

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Alexander és Liloo találnak egy furcsa kis követ, Rosita és Salomé egy jobban csillogót, Chleo pedig egy különösen értékes tárgyat talált ott lent. A diákok ezek után visszamehetnek a kúriába.*

//Az álomrabló csillámköve: +1 minden halottakkal és túlvilággal kapcsolatos dobáshoz.
Az álomrabló holdköve: +2 minden halottakkal és túlvilággal dobáshoz, ezen felül minden ilyen dobást kétszer dobhatsz, és a jobb érték számít.
Az egyedi tárgy ki lesz dolgozva.//