Tölgyes

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

*Alexander és Liloo találnak egy furcsa kis követ, Rosita és Salomé egy jobban csillogót, Chleo pedig egy különösen értékes tárgyat talált ott lent. A diákok ezek után visszamehetnek a kúriába.*

//Az álomrabló csillámköve: +1 minden halottakkal és túlvilággal kapcsolatos dobáshoz.
Az álomrabló holdköve: +2 minden halottakkal és túlvilággal dobáshoz, ezen felül minden ilyen dobást kétszer dobhatsz, és a jobb érték számít.
Az egyedi tárgy ki lesz dolgozva.//

Tanár Hozzászólások száma : 47 Kaszt : Üzenőláda :

Kinyitni, de nem egyedül? Hát igen, de csak egyvalaki tudna benne segíteni, ő pedig most éppen... *Lelki szemeivel szinte látja bátyját, aki a démoni létsíkon éppen egy démonherceggel csatázik Cirék oldalán.* Nem, most ezt nekem kell megvizsgálnom, úgyhogy ha megint nem én tartanám az órát, akkor fogjátok a könyvre. *Mosolyodik el cinkosan.* Lassan nekem sem ártana némi étek után nézni, ugyanis ez a ti... virslitek nem nyerte el a tetszésemet. Óvakodjatok mindenkitől, akit nem ismertek! És talán azoktól jobban, akiknek az alakját ismeritek. Ki tudja, hogy hány alakváltó jár már köreinkben. *Felemelkedik ünnepélyes pillantással, majd búcsút intve elnyeli alaját az erdő mélye. Még sokáig derült mosoly játszik az ajkain, hogy Penny tűzmágiával akarta volna elpusztítani az ereklyét.*

Vendég

*Újabb meglepetés éri, mikor a tanárnő felajánlja, hogy hívják a keresztnevén, ráadásul tegezzék, de végül megrántja a vállát. Igazából több tanárával is ilyen kapcsolatban volt Amerikában, csak nem várta, hogy itt is ez lesz majd.* - Rendben, Riel. *Érdeklődve hallgatja a könyv történetét, miközben sütögeti a virslit, majd végül kiveszi a tűz fölül, és majszolgatni kezdi a kenyérrel. Viszont elég hamar elmegy az étvágya.* - Áh... Igen, rendkívül szívderítő. *Grimaszol egyet, de a tanárnő csak nem sértődik meg a véleményén. Ő nem hiába nem foglalkozik a holtak világával.* - Valóban ennyire veszélyes lenne ez az ereklye? Lehet, hogy tényleg egyszerűbb lenne elégetni.

Tárgy: Re: Tölgyes Csüt. Márc. 10, 2011 7:32 pm

-Csak szólj, ha segíthetek. *Kacsint egyet Liliyára, ő aztán teremt tüzet, amikor csak kell, ez nem kétséges, bár néha nem sikerül neki minden teljesen jól, de ez már csak a kapkodás és a figyelmetlenség miatt van, ami talán javítható. A tanerő válaszára feszülten figyel, egy pillanatra még az evésben is megáll, konkrétan tátott szájjal, majd amikor észreveszi magát, lenyeli az aktuális falatot, egy jó nagy nyeléssel. Ő nem ért annyira a nekromágiához, főleg mivel vélaként nagyon távol áll tőle az efféle sötét mágia, de erről a könyvről még ő is hallott.* -De valaki biztosan segítene, szerintem sem jó ezt egyedül, még baja...bajod esik közben. De nem lenne jobb egy ilyen hatalmat inkább elpusztítani, vagy elrejteni? *Kérdezi bizonytalanul picit oldalra döntött fejjel. Nem ért hozzá, de talán nem jó packázni a sötét erőkkel, nem véletlenül volt az a könyv eddig is elrejtve vélhetően jó mélyen.* -Talán...ha ilyen sötét ereje van, akkor amúgy is irányíthatatlan, én szívesen gondoskodom róla, ha kell. *Apró lángocskát idéz egy csettintéssel a mutatóujja hegyén, jelezve, hogy ha égetésről van szó, abban profi, bár persze miután kis naiva, abba bele sem gondol, hogy egy ilyen hatalmú könyvet jó eséllyel nem lehet csak úgy elpusztítani.*

Vendég

*Lil csak békésen eszegeti a szalonnáját, figyeli a beszélgetést, nem sokat szól közbe, csak pár szó erejéig.* - Hát igen, szerintem ha te nem vagy, mire visszaérek kicsuknak a suliból mert mindent összesározok, vagy megfagyok míg odaérek. *Mosolyog a kobold-véla lányra, majd megtörli a kezét, hiszen végzett a maga szalonnájával meg pirítósával, hátra is dőlne, de nem akar újra sáros lenni - hisz ez vagy egy farönk, mögötte pocsolyával. A tanárnő szavaira meglehetősen nagyokat pislog ismét.* - Oh... szerintem talán jobb lenne valakivel együtt kinyitnia... kinyitnod... Szóval, lehet, hogy ha ketten tennék ezt meg, le lehetne győzni, ha esetlen olyasmi történne. Ketten mindig biztosabb a dolog, nem? Vagy akár többen. Én mondanám, hogy segítek *húzza ki magát.* de nem hiszem, hogy sok hasznomat venné bárki is. *Mosolyodik el szégyenlősen. Mikor idejött, eléggé, nos...félős volt. Ma már mit neki egy gonosz démoni hatalmakat birtokló könyv, mikor szinte hetente kerül életveszélybe?...*

Tanár Hozzászólások száma : 47 Kaszt : Üzenőláda :

Való igaz, sosem árt az óvatosság Penny, és igazad van Lisa, jó elgondolás. De ne tanárnőzzetek, nem vagyunk tanórán. Ilyenkor nyugodtan tegezzetek, Riel. *Fűzi össze az ujjait, aztán hallgatja a beszélgetést, végül az eramiros leányzó tesz fel neki kérdést. A válasz előtt ismét vet egy fürkésző pillanást a kódexre.* Valóban, el kellett utaznom, méghozzá Szaud-Arábiába, mert értesültem róla, hogy az arab-sivatagból kiástak valami különöset. Ezt itt. *Paskolja meg a könyvet.* A címe: Kitab Al-Azif. Hétköznapibb neve Necronomicon. Már csak az a kérdés, hogy ez a példány csupán másolat, vagy pedig a Holtak Országának Kalauzának eredeti, arámiai nyelven írt példánya. Nem lennék boldog, ha ez utóbbi, mert ha egy ilyen ereklye kel életre, akkor az fenyegetést jelenthet mindenkire. Még nem volt merszem kinyitni, hiszen csak ma érkeztem vissza, de azt hiszem, majd az iskolától távol fogom megtenni, csak velem végezzen, engem kebelezzen be a hatalma, ha úgy hozza a sorsom. Szörnyű titkok lengik körül ezt a grimore-t, maga a kötése is emberi bőrből van, míg lapjaira vöröslő embervérrel írtak. Kérdés, hogy vajon fegyver lehet-e a kezünkben, vagy pusztulást hoz mindarra, aki használni kívánja. *Elneveti magát* Szívderítő a nekromanták élete, nemde?

Vendég

*Meglepődik, mikor a banya visszaalakul tanárnővé, és az aranyat vissza is vágja a zsebébe, de a kenyeret meg a paprikát azért átadja. Aztán letelepszik a tűz köré, és elkezdi sütögetni az első virslijét szépen. Közben persze köszön, meg válaszol.* - Jó napot, Eruthalion tanárnő. Lidérc ellen lidércdárda, démon ellen démonvadász! *Kicsit kihúzza magát, és mosolyog.* - Az lett volna az izgalmas, ha kegyed valamelyik tetszik lenni. De azért így sem vagyok csalódott. *A sötét mágiát érzi ugyan, de figyelmen kívül hagyja. Tanár, csak nem gyilkolja le őket itt az erdő közepén, neki meg nem sok köze van hozzá, hogy mi van abban a könyvben.* - Úgy vagyok vele, hogy ha a tudásom nem elég a lidérc vagy démon legyőzéséhez, akkor se lesz az, ha előre tudom, hogy micsoda. Ha pedig elég, akkor legyűröm, ennyi. Inkább a tűz csalt ide. *Nevet rá Lilre, miközben békésen sütöget, majd érdeklődve néz a tanárnőre válaszért.*

Tárgy: Re: Tölgyes Csüt. Márc. 10, 2011 7:03 pm

*Lisa veszi a lapot és ő ad a néninek, sőt még pénzt is. Picit naivnak érzi most a naxis lányt, ő direkt nem ment közelebb, hogy talonban ott legyen a kezei között egy jól irányzott tűzgolyó. Aztán át is alakul a banya, tanárnővé. A könyvre pillog, de nem annyira foglalkozik a dologgal végülis, hiszen nem tartozik rá, a sötét mágiákhoz meg aztán végképp nem sok köze van. Azért óvatosan megrázza a fejét nemlegesen.* -Én...én direkt nem mentem közelebb, hogy meglegyen a védekezési távolság úgymond. *Magyarázkodásnak is vehetjük, de nem így van, hiszen ténylegesen így állt hozzá a helyzethez. Közel a tűzhöz pedig az ő világa van, ami másnak árt, az neki jó barát. Lilnek bólint, majd ő is szerez egy nyársat és sütögetni kezdi a maga szalonnáját, bőszen csöpögtetve a kenyérre. Hiába no alacsony, vékony alkata van, de ez adottság, nem fél az elhízástól. Amikor készen van a kaja, eszegetni is kezd, finom ropogós, jó sós a szalonna, megy hozzá a paprika. A tanerő virsli reakciójára picit elneveti magát, végülis tünde, biztosan nem komálja az állati eredetű kajákat. A kérdésre persze válaszol.* -Én kimondottan jöttem szalonnázni kicsit, nem volt annyira jó most a vacsi az étkezőben, aztán belefutottam Liliyába, azaz ő futott, én meg hallottam, hogy elesik. Aztán jött Lisa, gondolom idecsalta az illat. *Mosolyodik el mostmár szélesebben.* -És a tanárnő? Tegnap úgy tudom nem tetszett órán lenni, el kellett utaznia? *Kérdezi, bár csak óvatosan, hiszen nem biztos, hogy egy tanár pont nekik fog beszámolni a dolgairól.*

Vendég

*Hát leültek, immár hárman plusz a nagyon fura néni, sül a kaja meg minden, Lil epdig végre lekaparta magáról a sár nagy részét, és már nem is fázik, bár nem teljesen száraz - sőt, emglepő helyeken is elkezdi érezni a ruháján átszivárgó vizet. Szóval egyhamar nem szeretne elmenni a meleg tűz közeléből... Mindenki viszonylag kedvesen fogadja a nénit, talán Lis veszi legkomolytalanabbul a dolgot, Pen csak kedves, Lil meg ledöbbent. Aztán egyszer csak átváltozik a néni az egyik tanárnővé. Méghozzá nekromágia tanárnővé. Lil eléggé ledöbben, csak pislog.* - J...jó napot. Hát...így már érthető, mit keresett itt egy "idegen". *Pislog nagyokat, arra, hogy nem gyanakodtak, nem válaszol, ő mindig is nagyon naiv volt, pedig igaz, simán lehetett volna valami sötét varázsló az a nő, aki ki akarja őket nyírni. De nem így volt, nemde?* - Vehetek egyet? *Kérdez rá, majd ha igennel felelnek neki, elvesz egy szalonnát és sütni kezd. Majd ugyebár ha elkészül, meg is eszi, kenyerestül, meg valami zöldséggel.* - Hát, én futottam, aztán... látja, beleestem a sárba, és meghívtak enni. *Mosolyog, eközben Eva természetesen a tanárnőhöz is odapofátlankodik. Lil a könyvet...nemigen veszi észre, csak egy könyv, ennyi.*

Tanár Hozzászólások száma : 47 Kaszt : Üzenőláda :

*Úgy tűnik a diákok végül leküzdik a viszolygásukat, és a félelmüket, és befogadják. Valóban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mit keres egy behatoló az iskola területén, így hát megszünteti az álcát. Nem kezd el vakítóan sugárzani, mint a tündék legtöbbje, ám visszanyeri eredeti küllemét, és átveszi a felajánlott étket.* Bár nem szoktam ilyesmit enni, de a kedvetekért megkóstolom. *Szelíden mosolyog, és leül az egyik farökre. A könyvet nem teszi le az öléből.* mit ér a jószándék, ha én most egy lidérc, vagy démon lettem volna? Óvatlanok vagytok? Vagy ennyire átlátszó volt a trükk, hogy még csak nem fürkésztetek? Ejnye... *Elkezdi rágcsálni az egyik virslit, miután az megsült, és amit rögtön ki is köp.* Hát ez... ehetetlen. *Nem kér bocsánatot, hiszen nem ehhez szokott, szólt előre. Csak a mellé adott kenyeret kezdi majszolgatni. Körbepillant a lányokon.* És ti? Mit kerestek errefelé? *Kérdezi tűnődő mosollyal, vigyázva, hogy a könyv még véletlenül sem essen ki a kezéből, Lisának feltűnhet, mint mentalista, hogy szinte sugárzik belőle a setét mágia.*

Vendég

- Szerintem ez körülbelül elég lesz, én mondjuk csak virslit kérek szerintem. Meg persze kenyeret, és esetleg paprikát... Milyen paprikád van? *Nyújtogatja a nyakát, hogy lássa, mit pakol ki a lány. Alighogy körülnézeget, vajon mit csinál itt a két lány, valami irtózatos bűz csapja meg az orrát. Elfintorodik, és a pólója tetejét felhúzza az orrához, majd körülnéz, honnan jöhet a szag. Meg is pillantja az öreg banyát, akinek eléggé mocskos a keze, meg hát igazából ő maga is. A zsebébe kotor, és előbányász három aranyat, majd kettőt átvesz az egyik kezébe, és a nő felé nyújtja, persze így leengedve a ruhát. A fintort mindenesetre igyekszik elnyomni, nem túl illendő.* - Legyen jó napja, öreganyám. Ha esküt tesz, hogy megfürdik és tiszta ruhát vesz belőle, megkapja a harmadikat is. Mondjuk Raphael arkangyal nevére, ha neki lesz baja tőle, az nem érint mélyen. *Azt már nem kérdezi meg, hogy honnan került ide a nő, ezt a kérdést Liliya ellőtte. A lánynak persze visszaköszön, és biccent, hogy igen, úgy hívják. Látja, hogy Penny közelebb tolja a kosarat, de a nyers virslit nem annyira kéne odadobni a néninek, szóval végülis egy paprikát ragad fel, és azt nyújtja oda egy hülye vigyorral meg egy szelet kenyérrel.* - Korán jött, virsli meg szalonna még nincs. ~ Hülye! Ha ilyeneket mondassz, a végén még ittmarad megvárni! - Hát haver, akkor megfogjuk és megfürdetjük, mert én ezzel így egy tűz körül nem eszek, bármennyire jó a szívem. ~

Tárgy: Re: Tölgyes Csüt. Márc. 10, 2011 6:29 pm

*Akkor letelepednek a tűzhöz az új ismerőssel. Nem gond neki a kutyus, a sár ellenére is megsimizi a fejét, max. utána kezet töröl egy szalvétával. Lisának lelkesen integet.* -Gyere ülj csak le Lis! *Invitálja a leányzót, majd el is kezd előpakolni a kosárból.* -Azt mondja, van itt szalonna, kenyér, virsli, paprika, hagyma... kell még valami? *Pillog fel közben, mivel tényleg nem sok fogalma van az ilyesmiről, láthatóan azért kissé tanácstalan. Még jó, hogy jött társaság. Lisa kérdésére csak nevetgél egy sort.* -Remélhetőleg az erdőt nem gyújtjuk fel, majd igyekszem kordában tartani a tüzet. *Kacsint egyet, majd újabb hangok szűrődnek ki a fák közül és történetesen egy iszonyat büdös, öreg, csúnya néni kerül elő a fák közül. Nagyot nyel és picit távolabb húzódik, ösztönből magához szorítva a teli kosarat.* -Csó...kolom, azt hiszem önnek nem szabadna itt lennie, ez magán terület...egy iskola. *Mondj a banyának kissé akadozva. Na nem mert neveletlen, vagy gonosz, csak számára kissé ijesztő a hölgyemény. Nem szeretné egy rossz mozdulat miatt véletlenül felgyújtani a ruháját, vagy ilyesmi, de azért talonban ott van a képesség, az a biztos.* -Ha nagyon éhesnek tetszik lenni... *Lisa felé tolja a kosarat, jelezve neki, hogy adjon a néninek ő kaját, mert Penny-nk nem nagyon mer közelebb menni.*

Vendég

*Lil épp áll fel másodszorra is nagy sóhajok és vacogás közepette - mivel ugye sár=kosz+víz - mikor valaki előmászik a fák közül, és megszólítja. Első reakciója az, hogy kis híján megint beleborul a sárba, de szerencsére ez nem történik meg, még épp időben visszanyeri egyensúlyát és biztonságosabb talajra evickél, ergo ki a pocsolyából.* - Szia. Hát izé....mondhatni. *Vigyorog egyet, bár most nem találja túl viccesnek a szitut... Eközben ugyebár Eva is besorolt gazdija mellé, de most odarohan az ismeretlen lányhoz, és nagy farokcsóválva bemutatkozik.* - Eva! Nyugi! Mindent összesározol. *Araszol közelebb Penelopéhoz és a kutyához.* - Bocsi, ez a bolond kutya mindig csak galibát okoz... Amúgy Liliya vagyok, ő meg Eva. *Mutatkozik be kezet nyújtva, ám azt vissza is húzza hamar, mikor észreveszi, az is tiszta sár, így ehelyett csak zavartan elmosolyodik.* - Ó...hát...oké, persze. *Tetszik neki az ötlet, mivel eléggé éhes és ugyebár fázik is... Szóval követi a lányt a tűzhöz, miközben a pálcáját használva próbálja legalább a kezét meg az arcát lemosni. Eközben azonban érkezik még egy lány, Lisa, aki már ismerős lehet neki az órákról, meg amúgy is, már látta egy párszor.* - Heló. Te.. Lisa vagy, ugye? Én Liliya. *Mosolyog rá az új lányra is, de mivel a kezével még mindig nem végzett, a kéznyújtás elmarad. Épp ülne le a tűz mellé melegedni, mikor egy igencsak furcsa nő közelíti meg őket, aki láttán Lil első gondolata valami ilyesmi lehet: ő meg hogy jutott be a birtokra?* - Csókolom. *Köszön pislogva, de udvariasan.* - Hát, öhm, én is csak vendég vagyok itt. *Pislog Penelopé felé.* - Honnan tetszett jönni? Segíthetünk esetleg valamiben? *Ajánlkozik, még mindig kissé csodálkozva. De bunkó semmi pénzért nem lenne, őt nem arról ismerik.*

Tanár Hozzászólások száma : 47 Kaszt : Üzenőláda :

*A fehér-kék ruházatú tünde hölgy úszik végig az avar felett, úgy hogy léptei alig érintik a talajt. Nem kell attól félnie, hogy besározódik királynői ruhája. A kezében egy fekete könyvet tart, de hogy az milyen bőrből készült, azt nem lehet tudni, de lerí róla, hogy valami sötétet rejt. Észreveszi az évszázados tölgyek között vígan eregető füstöt, és arra tart. A könyvre pillant, talán annak gazdája idevonza szolgáit, vagy pedig az ereklye álnok módon új gazdát keres? Riel hümmög, nem tudja, hogy a bátyja mit is tenne hasonló helyzetben, ám az sem biztos, hogy meg tudná oldani, hiszen inkább a semleges mágiák beavatottja már, mint a sötéteké. Egyátalán miért választja egy aranytünde a nekromanciát? Ezt a kérdést magának is feltehetné. Beleszimatol a levegőbe, állati eredetű étek. Lehet, hogy valami haramiák táboroznak itt? Egy ártalmatlan idős anyó ábrázatát varázsolja magára, hajlott hát, ráncos arc, és sötét köpeny. Akár a Hófehérkéből is lehetne az almát kínáló banya. Kilép a fák közül, és megpillantja a három diákot.* Egy kis aprót a szegény kuldusnak... *Nyújtja mocskos kezeit a lányok felé.* Vagy legalább egy kis harapnivalót? *Büdös, mint az istennyila, nem kelt szép látványt.*

Vendég

- Én mondtam, hogy ne idd meg. Fura szaga volt. - Jól van, na, fene gondolta, hogy romlott tejet tartanak a hűtőben! *Kicsit ingerülten válaszol a vadmacskának, miközben a tölgyes fái között sietnek, maguk sem tudják, merre.* - De ez valami boorzalom... *Nyafog még egy sort, miközben megigazítja magán a kék kabátot, a már megszokott T betűvel. Vág egy fintort, majd tűzre lesz figyelmes, és arrafelé indul. Szerencsére nem az erdő gyulladt ki, hanem két diák ül a kis tábortűz körül, vagy ha nem is ül, de úgy ott van. Az egyiket méghozzá ismeri is.* - Sziasztok! Penny, ugye? *Mosolyog rá a félkoboldra, és közelebb sétál. Az öltözete egyszerű farmernadrág, meg az előbb említett kék kabát, ezúttal becipzárazva, így a pólója nem látszik. Ő nem fordít sok figyelmet a divatra.* - Itt meg mi folyik, erdőgyújtás?

Tárgy: Re: Tölgyes Csüt. Márc. 10, 2011 5:53 pm

*Szitkozódásra figyel fel nem messziről, csupán pár méter távolságból a bokrokon túlról. Vajon ki lehet az, aki ennyire zajosra vette a figurát? Na nem mintha ez zavarná leányzónkat, hiszen alapvetően nem az a természetfan druida jellem, mint unokatesója. Végülis feltápászkodik eddigi ülőhelyéről, ami egy farönk, majd széthúzza a bokrokat és kikukkant, hogy mi is történt, vélhetően az épp tápászkodó Liliyát látja meg a földön eléggé sáros formában.* -Öhm...szia, nem sikerült igazán jól valami? *Néz körbe, hogy kiszúrja-e a kutyust, meg hogy kb. fel tudja-e mérni mi is történt. Apró félvéla-félkobink amúgy nem túl magas, vörös haja kissé csapzott, de csak épp megfelelő mértékben. Csinos pofija kellemes mosollyal pillog a naxeldires lányra, ruházata pedig erőteljes mértékű divatimádatról tanúskodik, szóval jól néz ki na.* -Penny vagyok, azaz Penelope Waylan, és ha gondolod gyere bátran megmelegedni a tűzhöz, épp szalonnát sütök, meg virslit. *Invitálja a leányzót, hiszen eddig a kajakészítéssel volt elfoglalva, azaz kb. addig jutott a tűzmágus lány, hogy tüzet gyújtott, és megszárított magának egy farönköt, ami kicsit nedves volt. Ám kissé tanácstalan, a szalonnák és társai terén, hiszen nem egy gyakorlott "szakács".*

Vendég

*A szőke lány is errefelé vetődött, hát persze, hogy nem másért, mint - futni. Ezzel magyarázható öltözete is, azaz a fekete futóruha, hosszú nadrággal és kapucnis pulcsival, aminek kapucnija a hőmérsékletre való tekintettel jelenleg is az arcába van húzva, így nem látszik lófarokba kötött szőke haja sem. Viszonylag lassan kocog, egyrészt mert mindig így szokott, másrészt mert akkora a sár, hogy ha gyorsabban menne, félő, hogy elesne. Kutyáját, Evát viszont ez nemigen izgatja, ő korlátlanul rohangászik fel s alá gazdája előtt, be a bokorba, ki a bokorból. Egészen addig, míg... az egész egy pillanat alatt történik, Lil fut, a kutya berohan elé, ő meg hasraesik benne, egyenesen bele a jóó nagy sárba, természetesen minden kézzel fogható dolgot összesározva mind saját magán, mind 3 méteres körzetében. Aztán hozzá nem illő szavakat használva tápászkodik fel, talpig sárosan, erre meg túlbuzgó kutyája megint fellöki... Ő meg inkább marad ott, tovább szidva a kutya és amúgy mindenki összes családtagját...*

Vendég

-Szinte azonnal gondoltam, ahogy a lufit megláttam. Hát van ilyen. Eramiron is előfordulnak ilyen anti elemisták. Na de én megyek tovább. Helló *Köszön el gyorsan a srác, és már tovább is fut, egyenesen a kúria felé, mivel lassan vacsoraidő van, és előtte még szeretne zuhanyozni egyet.*

Vendég

*Na ő meg azzal nem volt képben, hogy tegnap lett volna, szóval ő a hat órát tökéletesen átaludta... Hát ez van. Lepillant daimonjára, megerősítést várva, hogy tényleg nekromágia lesz-e, mert annyira azért még mindig nincs tisztában a dolgokkal. Hiába no, újként került bele ebbe az egész prefiségbe, aztán most mutasson példát, amikor azt se tudja, mit kéne csinálni, mikor és miért.* - Öhm, igen azt hiszem, az. Mondjuk engem nem kifejezetten érdekel... Fogalmazzunk úgy, hogy taszít ez a fajta mágiaág. Jól látod, bár a színes lufi nem tudom, hogy jutott eszembe. *Pillant fel a léggömbre, aminek mostanra nem váltogatja a színét, már nem koncentrál rá. Nem mintha annyira jó lenne neki, hogy ezzel szórakozik, de na.*

Vendég

~Holnapi óra? Holnap lesz óra?~ *Eszébe sem jut, hogy holnap órája lenne, azt bezzeg tudta, hogy a tegnapi óra elmarad, de hogy holnap órája lesz az csak egy bizonyos idő után ugrik be neki.* -Nekromágia, igaz? Szinte el is felejtettem, hogy holnap óránk van. Olvastam az óra témáját, de őszintén szólva kíváncsi vagyok az egészre, hogy mi lesz. Gondolom mint naxeldirest, téged jobban izgat az egészt. Bár a színes lufit nézve inkább gondolnálak, egy illuzionista allisnak, mint egy naxis sötét lovagnak.

Vendég

*Daimonja figyelmezteti a közeledő Gevre, akit egyébként ő maga nem venne észre. Így viszont nem lepődik meg, mikor a srác leszólítja.* - Heló. Nem, végre süt a nap, és nincs olyan sötét, bár már közeledik az este. Meg hát lehetne még kicsit melegebb. Amúgy Fréderic Brechante, Naxeldir. *Feleli tökéletes francia akcentussal, attól függetlenül, hogy ő maga már Szófiában nőtt fel. Nem számít, az anyja mellett ráragadt ez is. A felé nyújtott kezet persze elfogadja, mégsem lehet bunkónak nevezni őt sem. Aztán, kicsit zavartan próbálja beindítani a beszélgetést. Nagyon nem fekszik neki ez az ismerkedős dolog, lányokkal jobban megy.* - Amúgy, mit godolsz a holnapi óráról? *Na ennél jobb témát nem is találhatott volna. Mondjuk nem volt még nekromágián, de azt tudja, hogy nem az erőssége.*

Vendég

*Gev trappol le a tölgyesbe, egy kis friss levegőt szívni, na meg egy kicsit kocogni is ha már jó idő van. Ahogy jön a tavasz lassan elkezd futni járni és hasonlók. Futócucc van rajta, teljesen kék felszerelés, egyedül futócipője viszont fehér. Futás közben egy szőke alakot vesz észre, így arra módosítja útvonalát. A srác felé veszi az irányt, majd mellette lassít le.* -Helló! Úgy tűnik nem csak engem csalogatott ki a jó idő. Amúgy de bunkó is vagyok, Gev Galiano, örvendek. *Nyújt kezet a srác.*

Vendég

*Nem tudja, mi vezette ki a tölgyesbe, bár valószínűleg az, hogy egyre szebb az idő. Ruhája elnyűtt tornacipő, kopott farmer és bőrdzseki, szőke haja kiengedve... Na igen, tipikus szőke hercegről van szó. Ami nem illik a képbe, hogy kezében színváltós lufit tart... Hiába no, illuzionista, trükkmester, szereti az ilyen dolgokat. A lufi sem magától váltogatja a színét. Mellette egyébként egy francia bulldog szaladgál, név szerint Lorein, aki mellesleg a srác daimonja.* ~Annyira jó, hogy végre hajlandó voltál kimozdulni a kastélyból. Nem kastély, kúria. Nem mindegy? Hát nem igazán.~ *Folyik a gondolatbeli párbeszéd, persze a lehető legérdekesebb dolgokról, miközben gondtalanul róják a köröket a fák között.*

Főkarakter : Evan Darian Hozzászólások száma : 129

*Nem tartja bunkónak Gwilimet, csupán nyíltnak. Nincs ezzel probléma, sőt, jellemes ember benyomását kelti a belsirionos fiú, ami mint tudjuk rokonszenves kísértetünknek.* Én szívesen bemutatkoznék... ha nem merült volna az idő homályába a nevem. Csak a Szurdok ősi szellemeként emlegetnek. Van benne valami, hisz évszázadok óta itt kísértek. *Felel Gwilim kérdésére és egyben közölte kilétét, pontosabban a "nemkilétét" és egyúttal megválaszolta szellemkorának idejét is. Viszont a mágikus titkok folyamatosan hajtják hős szellemünket, így itt az ideje, hogy SZŐSZ elszálljon a hegység sötét kanyarulataiba.* Bízz magadban ifjú diák... bízz magadban! *Mondja Gwilimnek, miközben hátrál a levegőben és a távolbavész alakja. Ezzel elhagyja a tölgyest, elhagyta, hogy újabb keserű utak után nézzen.*

Tárgy: Re: Tölgyes Hétf. Márc. 07, 2011 5:01 pm

*Ebből Gwilim nem túl sokat tudott meg.*
-És szeretne valakivel erről beszélni?*kérdezi kíváncsian.*
-Köszönöm, a tanácsot. Ígérem megfogadom.*mondja mosolyogva.*
-És már mióta szellem?*kérdezi az ismeretlen alaktól.*
-Amúgy bocsánat a bunkó modoromért, még be se mutatkoztam. Gwilim vagyok, belsirion szak diákja.*mutatkozik be, udvariasan és egy kicsit meghajol a szellem előtt, mint a kínaiak a vendég előtt.*

Főkarakter : Evan Darian Hozzászólások száma : 129

*"Ifjú" kísértetünk rögtön rokonszenvezni kezd a nebulóval, mikor az bocsánatot kér. Életében is lovag volt, hát még most mennyire tartja az igaz emberséget.* Hát mint látod, én nem sétálgattam. *Reflektál rögtön Gwilim "erre sétálgattam" kijelentésére. nem szokott nagy ügyet csinálni halálából. Elfogadta, hogy kísértet. Más szellemek gyakran sértődnek meg ilyen mondatok hallatán, de az arroganciának nincs helye életünkben, hát még halálunkban. Derüsebb hangvétele elárulja, hogy egyáltalán nem neheztel a bácsi megnevezés miatt, sőt jót derül, amikor Gwilim elmondja könyvbéli élményeit, legalábbis barátságosabbá vált arcvonásai erről árulkodnak. Hangja ettől függetlenül továbbra is borzasztó, csontighatolóan halott.* Tudod az évek megfakítják az emlékeket, még az olyan traumát is, mint önmagunk halála. Engem az árnyékvilág ragadt magával, de visszatértem, hogy örökkön örökké az eszmék fogságában éljek. *Felel a fiú kérdésére és nemcsak, hogy kissé érthetetlen, hanem nagyon mély gondolatokat pendít meg válaszában.* Becsüld meg az életet fiam, mert bár kísértetnek lenni felemelő... szó szerint,... *mondja miközben egy méterre felemelkedik, majd visszaereszkedik*... de ha lesz választásod jól gondold meg, hogy miként döntesz! *És végül jótanáccsal is ellátja a belsirionos srácot.*