Sövénylabirintus

Tárgy: Sövénylabirintus Csüt. Feb. 23, 2012 5:02 pm

First topic message reminder :

A Kúria körül barangolva, az Udvarról juthatsz el az iskola labirintusára. Az egész sövényből van, eltévedni nem könnyű benne, ha a növények, amik szegélyezik, nyugodtak. Ha nem nyugodtak, hanem éberek, akkor elgáncsolnak gyorsan növesztett ágaikkal, vagy éppen összefonják előtted vagy utánad az utat. Ezesetben se tegyél kárt bennük, hiszen ezek a varázsnövények ilyen célra lettek kifejlesztve, meg amúgy is azzal rongálnád az iskola tulajdonát. Ha belépsz a bejáratán, amit felül boltív keretez, egy olyan két, két és fél méter magas sövénnyel találkozol szembe, vagyis az van mindenfelé - hiszen ha belépsz, a kapu bezáródik mögötted, vissza már nem mehetsz. Az úton csak egy ember fér el széltében, de egymás mögött lehet haladni. Néha a sövény, ha szépen viselkedsz vele, nem bántod, akkor megnyit előtted egy-egy kaput, ami nagyobb részekbe vezet, ahol vannak padok, szobrok, és talán más diákok is. Ha bejutottál, akkor csináld végig, és bánj szépen a növénnyel, vagy rosszul jársz. Ha szépen megcsinálod, a sövény megajándékoz egy-egy szál virággal, vagy akár csokorral is.

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szomb. Szept. 29, 2012 2:59 pm

- Hát… Ki tudja, sosem tudhatjuk. *Gondolkozik el, majd a következő kijelentésre képtelen nem elvigyorodni, mert…* - Jó, azért félni egyáltalán nem félek, szóval ha emiatt pikkelnek ránk, akkor az szerintem nem miattam van. Netán te? *Attól, hogy nem éppen egy természetbarát típus, még nem kezdett el félni a növényektől, vagy bármi ilyesmitől. Plusz abban is biztos, hogy egyszer csak ki fog innen jutni, mert a tanároknak sem az az érdekük, hogy örökre itt ragadjon valaki, szóval biztos van valami „védelmi mechanizmus”, csak éppenséggel az nem mindegy, hogy mikor. Elvégre… tényleg muszáj elkezdeni egy kicsit készülni holnapra, mert teljesen el van maradva, pedig még csak egy hónapja megy az iskola. Furcsa.* - Nem tudok semmi különösebbről, a szokásos procedúrán kívül. *Gondolkozik el, miközben próbálja magában felidézni az elmúlt napokat, amikor valamilyen órán volt, és hogy ott mik hangzottak el. Mindegy, inkább nem megy bele komolyabban, mert még a végén bebeszéli magának, hogy valamit elfelejtett, amiből semmi, de semmi jó nem sülhet ki.* - Magyarország? Hát, igazad van, tényleg fogalmam sincs, hogy merre van. *Állapítja meg. Vagyis, hallotta már, hogy valahol van egy hasonló nevű ország a környéken, de itt annyira el vannak ezektől izolálva, hogy abszolút nem minősül lényeges információnak, mi van több száz kilométerrel odébb. Most csak az a lényeges, mi van itt, ezen a pár hektáron, mert jelenleg az van, hogy csak sétálgatnak összevissza, de a kijárat még messze.* - Bűnözés mindenütt van, ehhez hozzá lehet szokni. Igazából nekem már eszembe sem jut, ha sétálok a városban, vagy bárhol. De amúgy nagyon régen voltam már otthon, szóval fogalmam sincs, most milyen ott a közeg. Gondolom a ti városotoknak is megvan az árnyoldala, nem?

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szomb. Szept. 29, 2012 2:43 pm

*Nos, most, hogy megbeszélték, hogy fogalmuk sincsen, hogy merre kéne menni, kicsit felsóhajt, szinte megnyugszik, hogy nem csak ő ilyen szerencsétlen, bár kicsit nyomasztó gondolatok járnak most a fejében, még mindig a sötétség hercegével kapcsolatban. Egy picit elbambulgat, nem is figyel a másikra, de gyorsan felkapja a fejét, felocsúdva.* - Szívni? Miattad? *Összezavarodottan pislog, mintha nem értette volna az előző mondatokat, ami a rémes nyelvtudásával még lehetne is, de csak nem figyelt eléggé. Aztán, ahogy felfogja, újra megszólal.* - Jaaa, dehogy. Nem hiszem, hogy ennyire megérzik a dolgot. Bár... megérzik a félelmet! *Mondja, rémes akcentussal, ijedtséget játszva, elég rosszul, igen, vicces akart lenni. Kicsit zavarban elmosolyodik, és folytatja a sétálást, hátha kibukkannak valahol, a kijáratnál. Lassan sétálgat, a daimont a kezében tartva, ez az "állat" képes mindenhol elaludni, teljesen ellustult példány, még a gombolyagok se keltik fel a figyelmét, az is jobban érdekli Molly-t, mint a társát, ami azért már eléggé furcsa. A készülésre megint megilletődve pislog, és kicsit kétségbeesetten kérdez vissza.* - Holnapra? Tudsz valamiről, amiről én nem? *Kicsit fél, hogy valami dolgozatról van szó, valami számadásról a tanulmányaikban, de még csak egy hónap telt el, és ő amúgy se felelt még soha, olyan jól lapul minden elméleti órán, ahogy senki más. Éppen kellően feltűnésmentesen szokta a tanár tekintetét elkerülni ahhoz, hogy eszébe se jusson őt felszólítani. Mert ugye, mint tudjuk, hogyha valaki nagyon feltűnően nézi a padjának minden erezetét, akkor bizony lehetséges, hogy szívatásból fel lesz szólítva. Érdeklődve csillan fel a szeme New York hallatán, bár neki az egy olyan óriási város, ahova sose menne, hihetetlenül elveszettnek érezné magát ott.* - Magyarország, Budapest, azon belül Csepel, de azt már biztosan nem tudod hol van. Egy csomó barátnőm ide jött, én azért jöttem ide. És... semmi, igazán semmi. Nem nagyon szoktam kijárni, nincs mit mesélnem. De New York milyen? Nem ijesztő, hogy ilyen sok ember jár ott, és annyi bűntényt hallani, sötét sikátorok, koszos utcák, olyan sok rosszat hallani, közben pedig olyan sok jót is. *Mondja, lassan, próbál érthetően beszélni, mert a kiejtése rémes még mindig, de persze érthető. Közben egészen úgy tűnik, hogy a sövények átrendeződnek, csak fene se tudja, hogy utat nyitnak, vagy éppen lezárnak.*

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szomb. Szept. 29, 2012 2:28 pm

- Hát, nem igazán. *Csóválja meg a fejét kicsit, miután konstatálja a helyzetet, ami cseppet sem rózsás… valahogy nincs hozzá ingerenciája, hogy itt töltsön el még ki tudja mennyi időt, főleg, mivel lenne sokkal jobb dolga is. Nem éppen egy nagy természetbarát típus, szóval bár néha azért szüksége van, hogy a négy fal közül kimozduljon, de… ezt jobban szereti megtenni egy városban. Nem véletlen, New York nyüzsgő életéhez képest a Nezabar maximum csak a kalandoktól, és a veszélyektől hemzseg. Ő pedig nem éppen egy adrenalin-függő alkat, hogy az ilyet élvezze, mindenkor.* - Fogalmam sincs, én ennyire nem értek a természetmágiához. Sosem voltam az ilyenben annyira profi, meg nem is különösebben érdekelnek a növények. Lehet, pont ezt érzi, legyen is emögött bármi. Te meg csak szívsz miattam, amiért szintén itt vagy. *Próbálja találgatni a helyzetet, nem túl sok sikerrel. Ez valahogy tényleg nem az ő világa, nem is mozog benne otthonosan, és hajlandósága sincs arra, hogy emiatt most elkezdje magát beleásni a dolgokba. Maximum nem jár erre többet, de most már tényleg.* - Szerintem inkább sétálgassunk, hátha kitalálunk, mert közben el kellene kezdeni holnapra készülni, mert sehol sem tartok… szóval jó lenne elkezdeni, csak ez itt nem fog menni. *Állapítja meg, majd folytatja, az előző kérdésre felelve.* - New Yorkból. Ne kérdezd, hogyhogy pont ide, igazából ez még előttem is egy kész rejtély. Te, merről, és mi újság feléd?

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szomb. Szept. 29, 2012 2:14 pm

*Hát igen, nem az ügyességéről híres maga az ősszerencsétlenség, mondhatni, de ha valami fontos bajba kerülne, talán nem esne pofára azonnal. Aztán ki tudja, ez majd kiderül, hogyha olyan helyzetbe kerül, bár erősen kerüli az összes kalandot, ugyanis az volt az első élménye a mesékkel kapcsolatban, hogy majdnem elszakították a daimonjától, és azt ugye mindenki tudja, hogy rémesen fájdalmas, és hihetetlenül szar érzés, mérhetetlen magány, mintha kiszakítanának az ember lelkéből egy darabot... Mert hogy épp ez történik.* - Te se tudod, hogy merre a kijárat? Aj-aj. *Szótagolja kicsit elkeseredve, aztán felsóhajt, picit megböki a daimont, de az nem moccan.* - Fogalmam sincsen. Én értek a Természetmágiához, de szerintem érzik, hogy a daimonomat mennyire nem érdekli a helyzet vagy... Nem is tudom, hogy miért csinálja ezt a Labirintus. Nem tudok olyan sok mindent róla... Egyáltalán egy szellem irányítja, vagy a bokrok külön döntenek és akkor építik át magukat, amikor akarják? *Kérdezi, fogalmazás szempontjából egészen jól, kiejtés szempontjából rémesen zavaró.* - És... Mi újság? *Kérdezi kicsit zavartan, aztán néhány szóval folytatja.* - Mármint, amúgy se nagyon beszéltünk még, szóval igazából... Honnan érkeztél? *Teszi fel érdeklődve, hiszen kétli, hogy a Sövénylabirintus csak úgy ki fogja engedni őket. Bár azért, ha megigazgatta magát, és Andrew nem ül le, hanem álldogál, akkor feláll a helyéről és felkapja a macska-daimonját.* - Vagy sétáljunk, hátha kitalálunk innen?

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szomb. Szept. 29, 2012 2:02 pm

*Abból, ahogy Molly feláll, Andrew nem igazán sejt semmi jót. Bár már eddig is ismerte valamennyire a lányt, így az órán nyújtott néhány mutatványából egyenes ágon következik, hogy nem éppen a szerencséjéről, és a helyes mozgáskoordinációjáról híres, de… mindegy, igazából teljesen mindegy. A lényeg az, hogy ne legyen egyedül most, és talán ettől függetlenül tudja Molly a helyes utat, mert most jelenleg az mindennél fontosabb. Nem igazán szeretné végig itt tölteni az egész napját, ha már egyszer volt olyan hülye, hogy betévedt, megint, nem tanulva a múltkor hibából.* - Hát, ez akkor nem valami bíztató, mivel jelenleg én sem tudom, merre vagyok. *Húzom a számat. Ez remek. Hárman vannak a sövénylabirintusban, amiből az egyik egy macska, akinek az értelmi szintjével Andrew nincs tisztával, a másik személy pedig azt sem tudja, mégis merre vannak. Nem mintha Andy tudná… Ez így enyhén szólva is vicces lesz.* - Addig megvan, hogy bejöttem ide, aztán sétálgattam, és most itt kötöttem ki. *Vonja meg a vállát, na nem mintha annyira érdektelen lenne a témában, egyszerűen csak kezdi feladni. Talán ha egy kicsit több tiszteletet tanúsítana a hely felé, akkor lehet nem lennének ilyen problémái, de hála makacsságának most még erre sem teljesen hajlandó.* - Aha, szükségem volt egy kis friss levegőre, bent már kezdett fojtogatni a meleg. *Simogatja az állát, amolyan pótcselekvés gyanánt, ha már egyszer kényszeres pótcselekvő.* - Szóval, akkor most mi legyen?

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szomb. Szept. 29, 2012 1:41 pm

*Molly tökéletesen szerencsétlenül húzza magát talpra, amikor Andrew megjelenik mellette, majdnem azonnal vissza is esik felállás közben, de végül leporolja magát, megigazítja a ruháit, és kissé ziláltan elvörösödve pillant fel a fiúra, főleg, amikor éppen megszólalna és ahelyett, hogy szó jönne ki a száján a kezét a szája elé kapja és eltüsszenti magát.* - Hát... *Válaszolna, már ebben a szóban érződik a magyar éktelen akcentus, de legalább már viszonylag folyékonyan és értelmesen tud beszélni.* - Szóval... Ki akartunk mozdulni, és őfelsége nem volt hajlandó megelégedni az egyszerű erdei sétával. Itt persze teljesen eltévedtünk, fogalmam sincsen merre kéne menni, ő meg csak heverészik.*Bök a daimon felé, mert hogy igen, egy hihetetlenül ellustult, kevély, kényelmes, ám hihetetlenül szép, nagytestű szürke-csíkos macskáról van szó. Támadni? Nincs az az isten, hogy ő most abbahagyja a mosakodást, ugyanis éppen abba kezdett bele. Molly kicsit szerencsétlenül elhúzza a száját, és miután hangosan felsóhajtva elpillant a daimonról a fiúra kicsit reménykedve csillannak meg barna szemei.*
- De ugye te tudod a kiutat? *Kérdez rá, a hangja kissé megremeg, reményekkel telve, na persze azt nem tudja, hogy a másik akármennyire lazának tűnik, pontosan ugyan úgy el van tévedve, mint ő. Végül a lány néhány lépést hátrál, a daimon felé, és leül a padra, szeretné kicsit jobban végigporolni a térdét és a nadrágszárát. Kicsit előrehajolva a haját az arcába engedve bíbelődik a padon ülve a nadrágjával, porolgatva, miközben a daimon is tisztálkodik, így már egészen össeillenek, ahogy a macska nyal, úgy a lány porol. Néhány másodperc mímelődés után felemeli a fejét, és kicsit zavartan szólal meg.* - És te? Csak sétálsz? De egyedül? *Kérdez rá az egyértelműre, ami érdekli, ha már a fiú is megkérdezte, hogy ők miért vannak itt. A daimon felemeli most először busa fejét és hatalmas zöld szemeit a fiúra veti, végigméri, majd érdektelenül összegömbölyödik, aludni. Molly kevésbé érdektelen ennyire, azoknak a jelenlétében, akiket nem igazán ismer, halálosan zavarban érzi magát. Egy aprót szipog, az allergiája éppen elvonulóban, szerencsére már levegőt kap, de azért néhányszor szipog és orrot fúj.*

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szomb. Szept. 29, 2012 1:28 pm

*Miután már körülbelül fél órája sétál fel-alá a sövénylabirintus rejtekében, kezdi igazán unni a dolgot… minden bizonnyal ezért is próbálnak vele kitolni a növények, és takarják el a kijáratot előle. Igazából azt sem tudja, hol van, amerre csak néz, zöldet lát, márpedig a zöld nem tartozik a kedvenc színei közé, ezután viszont még annyira sem fogja szívlelni… Enyhe daccal az arcán azonban folytatja a konstans kóválygást, még valahol a szíve mélyén bizakodva. A farmer, ami rajta van, már elkezdett kopni, és koszolódni, hála a sok összevissza álló növényi résznek, amikben egyszer-kétszer volt alkalma felesni, ezzel tovább fokozva az örömét.
Bármennyire is gondolkozik rajta, egyelőre elképzelése sincs, hogyan keveredett ide, főleg, mivel eléggé indokolatlan, tekintve, hogy korábban is járt már erre, és akkor sem lett a legkedvesebb helye a sövénylabirintus. Igazából az egész iskola idegen még számára, és nem képes megérteni, mit keres itt. Mugli származású lévén azzal is egy évig szenvedett, mire feldolgozta, hogy neki varázsképességei vannak, és ez igazából egy ajándék… nem, nem az, ha emiatt be kell zárva lenned egy iskolába, ahol mindennaposak a furcsa, megmagyarázhatatlan események. Számára ez már csak azért is bizarr, mivel nagy szabadságigénye van, amit a kapuk és a mocsár csak korlátoz. Ami pedig korlátozva van, az bizony nem jó, akárhogy nézzük.
Fejét vakarva próbálja meg kitalálni, mégis merre kellene menni, amikor egy sövény megmozdul, és mögötte egy kicsiny parkocska jelenik meg, egy lánnyal és egy macskával. Oké, legalább nem kell egyedül szenvednie, talán tudja a másik… nevezzük nevén, Molly, merre kell menni. Vagy a macska, bár erre mérget azért nem venne, főleg, hogyha nem daimonról, hanem egy sima, mezei, illetve háziállatról van szó. Elkezd közelíteni, kezeit a zsebébe süllyesztve, mert lazák vagyunk, és próbálunk a legkevésbé úgy tenni, mint akik azt sem tudják, mégis merre járnak.* – Szia. Hát te, mi járatban erre? *Néz kérdőn, majd a macskát kezdi el fixírozni, mintha csak arra várna, mikor támadja meg, kikarmolva.*

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szomb. Szept. 29, 2012 1:14 pm

[2012. szeptember 27, kora délután]

*Egy molettnek mondható, ám kedves arcú leányzó jelenik meg a Sövénylabirintus előtt, nem látszik az arcán túl sok kalandvány, ellenben egy szürke cirmos, nagytermetű macska már azonnal sétálgat előre, slamposan teszegetve puha mancsait egymás után. Molly virágos tornacipőben van, hosszú farmerben, bár egy kicsit meleg van hozzá és egy egyszerű lila, könnyű vállatlan pólóban, orrán fekete keskeny keretes szemüveg pihen.* - Nem akarok bemenni... *Szólal meg halkan, magyarul, kicsit elhúzva a száját, de a daimon eltántoríthatatlan, hogyha kell, akkor erővel húzza maga után a társát, mivel hogy túl távol egymástól nem kerülhetnek. A hosszú, barna hajú leányzó kissé esetlenül-kelletlenül indul meg, hiszen pontosan érzi, hogy nincsen apelláta, és a párosból nagyon úgy fest, hogy a macska hordja a nadrágot.* - Szerinted miért volt legutóbb olyan borús? Egy kicsit más volt, mint máskor, és valamit el akart mondani... Ne aggódjak, ne aggódjak, hogy lehet ilyet mondani? *Beszél és beszél, magyarul, valójában magában, hiszen a daimon jelenleg finoman szólva le se szarja a nyűgjeit, szaglászik, előresétál, néha, ha meglát egy állatot, előre fut. Molly is szeret sétálni, szereti a természetet, csak el van foglalva a maga aprócseprő Jack-problémáival. Más problémája jelenleg nem is nagyon van, már a hangja is visszajött, már csak a köhögésnél ad ki földöntúli hangokat, és köhögni is ritkán köhög, nem veri fel vele az egész kúriát. Néhány kanyar után természetesen beigazolódik, amitől félt, a sövény összeforr mögötte, lezárva a kijáratot és természetesen úgy bukkannak fel a járatok, hogy véletlenül se tudja, hogy éppen merre jár. Olyan 15-20 perc bolyongás után nyűglődve dől neki a sövény egyik bokrának, ami mintha megsértődne, arrébb mászik, ezzel megnyitva egy kis belső parkot a páros előtt. Persze előtte még puffan, hiszen eltűnik mögüle, aminek támaszkodott. A daimon gondolatban felnevet és a gazdáján átugorva sétál be a parkba, felugrik egy padra és összegömbölyödve lefekszik.* - Hogyha csak ennyi akartál bóklászni, igazán nem kellett volna itt elvesznünk, az istenért... Ráadásul, mintha a falnak beszélnék... *Suttogja, miközben nagy nehezen feltápászkodik, a félrecsúszott ruháját megigazítva, porolgatva.*

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Isabella Newton' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Sövénylabirintus - Page 5 Tiz

Result :

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 6:04 pm

//Én is nagyon köszönöm szépen a mesét, bocsi, hogy leléptem. A szárnyat még meggondolom, de szerintem illene Bellához. Smile

alapesély
1-29: különleges tárgy
30-42: általad választott különleges tárgy
43-63: mágikus felszerelés
64-74: általad választott mágikus felszerelés
75-85: familiáris vagy személyes tárgy
86-96: relikvia
97-00: ereklye//

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Valeriel Ravenwood' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Sövénylabirintus - Page 5 Tiz

Result :

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 5:06 pm

*Azért még azon is erőteljesen megszeppen, hogy milyen büntetést fognak kapni azok a lovagszerű izék, de szerencsére legalább a fiúnak megbocsájt, sőt, amikor a fiú felé pillant valamiféle jelet is kap a srác. Valeriel megörülve ugrik oda a kisfiúhoz, azonnal megragadja a kezét.* - Hallottad, amit mondott? Ez nagyon jó! Sok szerencsét, biztos vagyok benne, hogy remek sárkánylovas leszel, egyszer. De addig itt a helyed, és én már csak tudom, hogy milyen testvérek között elveszni, hidd el, hogy ugyanúgy szeretnek! *Erre nem akar sok szót elcsépelni, a család majd úgy is megbeszéli a dolgot. Aztán elengedi a fiút, és hálásan pillog a gyönyörű sárkányra, nagyon-nagyon szép, elvarázsolja. Mikor Moonra fut a tekintete, végignézve a már nem olyan szép tiszta, de azért nagyon csinos ruháján azonnal a hattyúk tava jut eszébe, és a tollat szépen elrakja magának. Nem dicséri meg a lányt, hiszen inkább halvány féltékenység fut rajta végig, aztán visszakerülve, haza, a Nezabarba, Bellához csatlakozik a távozásnál.*

//Nagyon-nagyon tetszett, úgy szerettem volna mindig is sárkánylovas lenni, Rosetta legalább néhányszor szárnyalt már a Tündérsárkánnyal *-*
alapesély
1-29: különleges tárgy
30-42: általad választott különleges tárgy
43-63: mágikus felszerelés
64-74: általad választott mágikus felszerelés
75-85: familiáris vagy személyes tárgy
86-96: relikvia
97-00: ereklye //

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Sarah Lairs' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Sövénylabirintus - Page 5 Tiz

Result :

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 5:04 pm

//Jóóó mese volt! (: Köszi!

alapesély
1-29: különleges tárgy
30-42: általad választott különleges tárgy
43-63: mágikus felszerelés
64-74: általad választott mágikus felszerelés
75-85: familiáris vagy személyes tárgy
86-96: relikvia
97-00: ereklye//

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Vígh Nikolett' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Sövénylabirintus - Page 5 Tiz

Result :

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 5:03 pm

*A sárkány jóságosnak bizonyul, és kibújik a szög a zsákból, rájönnek, hogy mi volt a gond a fiúval végig. Mégsem tud rá dühös lenni, hiszen nem tudta, mit csinál a bájital, viszont a szülők dolga, hogy eldöntsék, mit kap büntetésül, így beharapja az alsó ajkát, és nem szól bele a dologba. Egy pikkelyt azért felvesz, emlékként, na meg hogy majd megmutassa Reubennek... arra, hogy mire lehet használni, alighanem majd csak otthon jön rá, esetleg a jegyzeteit olvasgatva. Mindenkitől elköszön, elsősorban persze Sarahtól, hiszen őt eddig is ismerte.*

//Köszönjük a mesééét *-* Nekem nagyon tetszett, szép, jóságos sárkánymama *-*//

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Raven Blackmoon' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Sövénylabirintus - Page 5 Tiz

Result :

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 5:02 pm

//Köszönöm a mesécskét, tetszett, ari, és goni is tudtam lenni^^

relikviamester opál karpereccel
1-24: különleges tárgy
25-37: általad választott különleges tárgy
38-57: mágikus felszerelés
58-68: általad választott mágikus felszerelés
69-79: familiáris vagy személyes tárgy
80-93: relikvia
94-00: ereklye//

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Raven Blackmoon' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Sövénylabirintus - Page 5 Tiz

Result :

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 5:01 pm

//Köszönöm a mesécskét, tetszett, ari, és goni is tudtam lenni^^

relikviamester opál karpereccel
1-24: különleges tárgy
25-37: általad választott különleges tárgy
38-57: mágikus felszerelés
58-68: általad választott mágikus felszerelés
69-79: familiáris vagy személyes tárgy
80-93: relikvia
94-00: ereklye//

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Kalandmester' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Sövénylabirintus - Page 5 Tiz

Result :

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Hát igen Raven kitett most magáért, a sárkányt viszont a ruházata nem kifejezetten érdekli, inkább csak a tojás. A sárkány mindenesetre a kisfiúra emeli tekintetét, és amennyire ez sárkányoknál megoldható, elég csúnyán néz. Na erre már persze, hogy elszáll a kölyök bátorsága, és ijedten szalad vissza az apjához. Valeriel végül a védelmébe veszi és hálása pislant rá még egyet. A sárkány a győzködő szavakra és a végül előkerülő tojásra mostmár valamennyire megenyhül.* ~Rendben van, mivel visszaadjátok és tudom, hogy nem a ti hibátok, akiké...azok meg fognak bűnhődni.~ *Itt a megmaradt lovagra pillant, aki ugye Sarah fennhatósága alatt áll jelenleg, de nem áll neki helyben megpörkölni.* ~Elrabolták tőlem... és te segítettél nekik.~ *Itt újra a fiúra pillant, aki nagy levegőt vesz és mostmár elszakadva az apjától kiáll a sárkány elé.* -Én csak...én... *Itt a húgára pillant.* ...amióta megszületett mindig ő az első, nekem kell az okosabbnak lenni és többet segíteni, de milyen előnyöm van ebből? Nem kapok jobb dolgokat még zsebpénzem sincs, pedig az osztályban már sokaknak igen! *Dacosan felhúzza az állát.* -Azt hittem, ha sárkánylovag leszek, akkor újra ugyanúgy szerettek majd. *Lebiggyed kicsit az ajka.* -Azért fogadtam el azt a bájitalt attól a varázslótól. Azt mondta, hogy ha kiöntöm a pincében, akkor sárkánylovas lehetek. *Legörbül mostmár szinte sírásra a szája széle. Hát igen úgy fest a bájital aktiválta a szerkezetet, ami idevonzotta a tojást, ami nagyon ritka darab és ezért kellett a lovagoknak. Tudták, hogy itt van a tálca a föld alatt és, hogy csak egy tisztaszívű gyermek aktiválhatja, valahogy rá kellett venniük és sikerült is. A sárkány mostmár megenyhülten néz, átveszi a tojást, majd körbepillant.* ~Egyszer talán lehetőséged lesz rá...de ahhoz nem vehetsz részt ármányban.~ *A fiúcskára pillant újra, majd megrebegtezi a szárnyait, amire a kissrác alkarján felvillan egy apró tojás motívumba, ami aztán ki is huny. Talán majd a tojás lakója lesz egyszer a társa. A diákok találhatnak a sárkány után a földön pár pikkelyt, a család pedig idővel majd újjáépítheti az otthonát. Annyi pedig még világos lehet, hogy a tálca aktiválása nem csak a tojást, hanem a diákokat is idevonzotta, most pedig hazatérhetnek.*

//Szóval mindenki kap egy angyal-sárkány pikkelyt, amivel állandó szárnya lehet ha felhasználja. Persze nem kötelező. Smile

alapesély
1-29: különleges tárgy
30-42: általad választott különleges tárgy
43-63: mágikus felszerelés
64-74: általad választott mágikus felszerelés
75-85: familiáris vagy személyes tárgy
86-96: relikvia
97-00: ereklye

opál karpereccel
1-27: különleges tárgy
28-40: általad választott különleges tárgy
41-60: mágikus felszerelés
61-71: általad választott mágikus felszerelés
72-82: familiáris vagy személyes tárgy
83-95: relikvia
96-00: ereklye

relikviamester opál karperec nélkül
1-26: különleges tárgy
27-39: általad választott különleges tárgy
40-59: mágikus felszerelés
60-70: általad választott mágikus felszerelés
71-81: familiáris vagy személyes tárgy
82-94: relikvia
95-00: ereklye

relikviamester opál karpereccel
1-24: különleges tárgy
25-37: általad választott különleges tárgy
38-57: mágikus felszerelés
58-68: általad választott mágikus felszerelés
69-79: familiáris vagy személyes tárgy
80-93: relikvia
94-00: ereklye//

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 4:53 pm

*A sárkány suhogtatására megkönnyebbül, és a lovagok szavai egy cseppet sem akasztják ki, vagy hatják meg, ő csak csépli őket ezerrel. Szemei szinte izzanak attól a bizonyos belső tűztől, majd leül a földre, pihegni, meg szuszogni, és ahogy az anyasárkány megérkezik, finoman fejet hajt neki, halvány félmosollyal az arcán. A fejébe hasító fájdalom sem érdekli túlzottan. Megtámadni nem akarja a sárkányt, és igazából még örül is annak, hogy megérkezett. Jó volt, hogy nem engedték a sárkánylovagok kezére..* -Csak elrejtettük, nem bántottuk. *súgja kedvesen, mosolyogva, miközben bizony tartja az egyik katonát, akire finoman rá is mutat, és közelebb parancsolja őt, hogy tébláboljon csak errébb.* -Tőlük. *Raven szavaira azonban felpattan, már amennyire tud, és kihúzza magát.* -A fiú tudatlanságból cselekedett volna így, de rádöbbent saját hibájára, és elállt ebéli szándékától! Vele nincs dolgod. Ha tényleg a bűnöst keresed, ő itt áll. *mondja, miközben ismét közelebb vonja a sárkánylovast, majd letérdelteti a sárkány elé, Raven felé meg már nem is hajlandó nézni. De a fiút nem engedi bántani.*

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 4:50 pm

*A fenyegetés nem hatott, így igen, valóban kap egy nyilat válltájékon a bácsi, hátha az már hasznosabb lesz. Azt tudja, hogy a sárkányok értelmes lények, így bízik benne, hogy ha a mama megjelenik, akkor megérzi, hogy ők segíteni akartak neki és védeni a tojást... mert ellenkező esetben nekik nagy eséllyel annyi. Ez viszont késik, ha odaadják a tojást, és senki nem esik neki a sárkánynak, megúszhatják... lejjebb engedi az íjat, hogy ne vegye a fenséges állat fenyegetésnek, de eléggé rajta felejti a tekintetét.* ~ Gyönyörű... ~ *Emlékezteti magát, hogy amint visszaér, fel kell kutatnia Reubent és ezt elmesélni neki. Ki tudja, az ő világában vannak-e sárkányszerű lények, és vajon milyenek? Raven szavaira viszont döbbenten néz oda.* - Blackmoon, az a kisfiú egy gyerek, az ég szerelmére! *Valeriel viszont igyekszik is átnyújtani a tojást az anyának, így hátha nem lesznek megpörkölve, reménykedik és vár.*

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Szer. Szept. 19, 2012 4:49 pm

*Bella nem tudja, hogy a varázslata sikerül-e, hiszen a lovagnak nem sok lehetősége van elmesélnie, hogy kik is ők és mit akarnak. Lévén ez lett volna a parancs, de kitör a csata, a harc, és Bella hátrébb húzódik. Ő személy szerint köszöni szépen, nem nagyon akar harcolni, de ahogy látja, nincs is rá szükség, hiszen a három lovaggal simán elbánnak a diáktársai, így ő inkább a család felé araszolgat, hogy esetleg őket védje, hogyha szükséges. A lovagok azonban megijednek, kettő be is menekül az erdőbe, hiszen az égen feltűnik egy gyönyörű szép, tollas sárkány. Bella szájtátva figyeli a gyönyörű szép lényt, hiszen ilyen közel még nem volt szerencséje sárkányhoz. A fejében hallja az anyasárkány hangját, szinte széthasad az agya, annyira fájdalmasan visít. Bella a többiekre néz kérdőn, majd megszünteti az illúziót, mire a tojás láthatóvá válik a kráter alján. Isabella nem tudja, hogy jól csinálta-e, amit csinált, de mivel nem akar sárkány eledel lenni, és inkább a sárkány-anyáé legyen a tojás. mint a sárkány lovagoké, ezt vélte a legjobb lépésnek.*