Sövénylabirintus

Tárgy: Sövénylabirintus Csüt. Feb. 23, 2012 5:02 pm

First topic message reminder :

A Kúria körül barangolva, az Udvarról juthatsz el az iskola labirintusára. Az egész sövényből van, eltévedni nem könnyű benne, ha a növények, amik szegélyezik, nyugodtak. Ha nem nyugodtak, hanem éberek, akkor elgáncsolnak gyorsan növesztett ágaikkal, vagy éppen összefonják előtted vagy utánad az utat. Ezesetben se tegyél kárt bennük, hiszen ezek a varázsnövények ilyen célra lettek kifejlesztve, meg amúgy is azzal rongálnád az iskola tulajdonát. Ha belépsz a bejáratán, amit felül boltív keretez, egy olyan két, két és fél méter magas sövénnyel találkozol szembe, vagyis az van mindenfelé - hiszen ha belépsz, a kapu bezáródik mögötted, vissza már nem mehetsz. Az úton csak egy ember fér el széltében, de egymás mögött lehet haladni. Néha a sövény, ha szépen viselkedsz vele, nem bántod, akkor megnyit előtted egy-egy kaput, ami nagyobb részekbe vezet, ahol vannak padok, szobrok, és talán más diákok is. Ha bejutottál, akkor csináld végig, és bánj szépen a növénnyel, vagy rosszul jársz. Ha szépen megcsinálod, a sövény megajándékoz egy-egy szál virággal, vagy akár csokorral is.

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Csüt. Márc. 08, 2012 3:29 pm

*Mosolyogva lépdel a labintusban, és azon tűnődik, hogy mennyivel jobban járt, hogy átgondolt mindent. Túlságosan ki akarta emelni angyali énjét, talán ezért is kötődött James-hez, ám mindezek mellett az angyali létsík lakói nem vették jónéven, hogy ennyi emberi érzelemmel van túlfűtve, ezért addig-addig rágták atyja fülét, amíg az úgy nem döntött, hogy igazat ad nekik, miszerint Isobel egyenlőre semmiképpen sem való közéjük, viselkedjen csak emberként, ha ez kell neki. A lány pedig közel tíz év után felkereste Írországban az anyját, akit szintén a származása miatt néztek le, és átbeszélték a történteket. Az kerekedett ki belőle, hogy a leányzót anyja családja olyan szívesen fogadta, hogy hosszú idő után először érezte jól magát, hogy nagyon nem is hiányzott neki az angyali lét. Bár tárgyait, reklikviáit megtartotta, nincsen szüksége díszes páncélra, hogy önmaga legyen. Angyalságát sosem dobhatja el, az már a vérévé vált, de meg kell tanulnia azok között élni, akikhez valóban tartozik. Sugárzó szépségét nem rejtheti el, de egykori mítikus-görög tógák helyét átvette a sportos mugli öltözet, most éppen egy térdzokniban, szoknyában, és egy fekete kötött kardigában sétálgat. A karján a nagyapjától kapott arany karkötő, ami hihetetlen tetszik neki. El van gondolkozva, ezért majdnem átesik a cicuson, az utolsó pillanatban tér csak ki.* Bocsánat, nem vettem észre a macskád. *Vizslatja az állatot, nem tudja, hogy daimon-e vagy sem, aztán felnéz a lányra. Hirtelen eszébe villan, hogy Cirelin nem olyan régen nevezte ki prefektusnak, de az ahhoz szükséges felelősségteljes viselkedés még látszatra sincsen meg.* Isobel O'Shennon. *Bólint vidoran, és kezet nyújt, bár már úgy rémlik, találkoztak.*

Tárgy: Re: Sövénylabirintus Csüt. Márc. 08, 2012 3:19 pm

- Terem... terem... tererererererererereeem. Terererem. *Dúdolgatja félhangosan a vörös hajú lányka, miközben a homlokát ráncolva a kiutat keresi. Fleeriel mellette szökdécsel, meg szórakozik néhány megmaradt falevéllel és ágacskával, jól láthatóan eltévedtek - ám az sem zavarja egyikőjüket sem, hogy nem tudják, merre kellene menni, viszonylag kellemes hely ez a Sövénylabirintus... Már egyszer betévedtek ide, de akkor hamar kijutottak, jött valami vehemens jellemü srác, és akaratuk ellenére megmentette őket a nemlétező fogságukból. Szóval, mint mondottam volt, nincsenek különösképpen kétségbe esve amiatt, hogy nagyjából fogalmuk sincs, merre járnak... Ez most így jó. A Rózsaszín párduc dallama meg kifejezetten kellemes, még így, rekedt hangon is, hiszen drága Berillünk a változatosság kedvéért összeszedett egy hangszálgyuszit... Na mindegy. Szóval össze, meg vissza haladnak kettecskén, Fleeriel le-lemaradva a Sövénylabirintus falai között, a lány bakancsának csattogása pedig monoton zajt kelt...*

Tárgy: Sövénylabirintus Csüt. Feb. 23, 2012 5:02 pm

A Kúria körül barangolva, az Udvarról juthatsz el az iskola labirintusára. Az egész sövényből van, eltévedni nem könnyű benne, ha a növények, amik szegélyezik, nyugodtak. Ha nem nyugodtak, hanem éberek, akkor elgáncsolnak gyorsan növesztett ágaikkal, vagy éppen összefonják előtted vagy utánad az utat. Ezesetben se tegyél kárt bennük, hiszen ezek a varázsnövények ilyen célra lettek kifejlesztve, meg amúgy is azzal rongálnád az iskola tulajdonát. Ha belépsz a bejáratán, amit felül boltív keretez, egy olyan két, két és fél méter magas sövénnyel találkozol szembe, vagyis az van mindenfelé - hiszen ha belépsz, a kapu bezáródik mögötted, vissza már nem mehetsz. Az úton csak egy ember fér el széltében, de egymás mögött lehet haladni. Néha a sövény, ha szépen viselkedsz vele, nem bántod, akkor megnyit előtted egy-egy kaput, ami nagyobb részekbe vezet, ahol vannak padok, szobrok, és talán más diákok is. Ha bejutottál, akkor csináld végig, és bánj szépen a növénnyel, vagy rosszul jársz. Ha szépen megcsinálod, a sövény megajándékoz egy-egy szál virággal, vagy akár csokorral is.